Mostani adásunkban Móra Veronika, az Ökotárs alapítója beszélgetett velünk, a magyar civil szervezetek helyzetéről, különös tekintettel a kormányzat legújabb megnyilvánulásaira és a 2014-es Ökotárs elleni támadásra.

A beszélgetés elején felidéztük a 2014-es eseményeket, amikor a kormányzat megtámadta az Ökotárs Alapítványt a Norvég Civil Támogatási Alap által nyújtott támogatások miatt, melyeket a kormány által nem ellenőrizhető módon osztottak ki jogállamiságot, demokráciát, korrupció elleni küzdelmet, női jogokat és környezetvédelmet támogató szervezeteknek. Móra Veronika hangsúlyozza, hogy ez a támadás nem csak az Ökotársat érintette, hanem a szélesebb civil szektort is, amely az egyik utolsó kritikus hangként maradt meg a független sajtó mellett.

Kicsit búsongtunk azon, hogy a civilek elleni hadjárat 2014 óta folyamatos, hol intenzívebb, hol kevésbé, és a kormányzat narratívájába ezek a szervezetek ellenségként vannak beállítva. A norvég ügy óta több korlátozó jogszabályt is hoztak, mint a külföldről támogatott szervezetekről szóló törvény (2017), a Stop Soros (2018) és a homofób propagandatörvény (2021), melyek különböző civil csoportokat céloztak.

Móra Veronika szerint a civilek azért könnyű célpontok a kormány számára, mert egyenként nem rendelkeznek a kormányzati gépezettel szembeni erőforrásokkal. Válaszlépésként 2017-ben létrejött a Civilizáció Koalíció,  ami a nagyobb civil szervezetek véd- és dacszövetségeként működik.

A beszélgetés során szó esett a kormányzati propagandában megjelenő „jó civil” és „rossz civil” megkülönböztetésről. A „jó civilek” a hagyományos, karitatív tevékenységet végző szervezetek, míg a „rossz civilek” azok, akik érdekérvényesítéssel foglalkoznak, vagy nyilvános kritikát fogalmaztnak meg. A kormányzat ezt a megosztást kihasználva próbálja elhallgattatni a kritikus hangokat, különösen a vidéki, helyi hatalomtól függő kisebb szervezeteket, ahol a „chilling effect”, vagyis a dermesztő hatás erősebben érvényesül.

Hogy semmi jó nem várható, arra utal a miniszterelnök március 15-i beszéde, miszerint húsvétig „tiszta lesz minden”, valamint Kocsis Máté bejelentésére a civil szervezetek vezetőinek vagyonosodási vizsgálatával kapcsolatban. Szóba került a pártok külföldi finanszírozásáról szóló törvény esetleges kiterjesztése, ami súlyosan érintené a civil szektort.

Átbeszéltük a civil szervezetek finanszírozásának kérdését is. A hivatalos statisztikák nehezen értelmezhetőek, de a szektor összbevétele a nemzetgazdaság körülbelül 4 százaléka, aminek jelentős része állami támogatás. Azonban ez az állami támogatás egyenlőtlenül oszlik el, és a kritikus szervezetek számára szinte lehetetlen hazai közpénzforráshoz jutni. Ezért a külföldi támogatás, bár a szektor összbevételében kicsi, bizonyos szervezetek számára létfontosságú. Móra Veronika értetlenül áll az előtt, hogy egy magyar civil szervezet uniós pályázaton való sikeres szereplése miért számít „külföldi finanszírozásnak”.

Az is kiderült, hogy a civilek között érezhető egyfajta éberség és készültség. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy a támadások formája nehezen előre jelezhető, de a nagyobb szervezetek fontos feladata, hogy bátorságot öntsenek a többiekbe és együttműködésre ösztönözzenek. Sok jóval nem szolgáltunk adásunkban, de néha ér ilyet is csinálni.

A teljes adás meghallgatható YouTube-on, Spotifyon, Apple Podcaston, Soundcloudon és további helyeken.

Ha pedig tetszett az adás, vagy éppen nem tetszett, kövess minket a Facebookon, és mond meg a véleményed!