A parlamenti többség megint menetrendszerűen hozott két olyan döntést, amely komoly hatással lesz a hazai belpolitikára. Az egyik a szuverenitásvédelmi törvény és az annak nyomán felálló Szuverenitásvédelmi Hatóság, a másik pedig az, hogy ismét átszabják a budapesti választási szabályokat. Mivel nehezen találtunk összefoglalókat erről a két döntésről, ezért úgy döntöttünk, hogy mi magunk összefoglaljuk, hogy mi változik, és szerintünk mit jelentenek ezek a hazai közéletre.

Első témaként a budapesti választást vettük elő, Zoli részletesen elmagyarázta, hogyan változott az évek és a kormányok alatt a szabályozás, mely végül meghatározta azt, hogy kik vezetik az egyes kerületeket. A 2014-es változás után jött 2019, és az ellenzék nagyot nyert, így egy csavarral visszahozta a Fidesz az előző rendszert, ami alapján majd 2024-ben szavazni fogunk.

A Vox Populi elemzését is végig vettük, hogy mi várható a reform hatására, kik kerülnek be, és milyen arányban. Beszéltünk arról, hogy melyik kerületekben nem lett sikeres az ellenzéki polgármester, és hol nem lelkesednek a lakosok a fideszes vezetőért.

Ennek kapcsán beszéltünk V. Naszály Márta regnálásáról az I. kerületben, illetve arról, hogy milyen politikai hadjárat zajlik ellene, mi a helyzet a fizetésével és indított-e pert. 

Kiderült, hogy Áron szerint az országot jogászok irányítják, és hogy Vitézy Dávid tervezett színrelépése esetleges főpolgármester-jelöltként hogyan változtatja meg a beállt status quo-t.

Az is szóba került, mit rontott el az ellenzék 2019-ben, és mi a helyzet a vidékkel – megint. A városüzemeltetés problémáinak megoldása vajon politikai kérdés, és azon is lamentáltunk, hogy hogy lett politikai kérdés a méhlegelők létezése.

A kerületekben élők pártpreferenciáinak változását is végig néztük, és, hogy a bebetonozott polgármesterek sincsenek biztonságban emiatt. Vajon a Fidesz engedélyével indulhat Vitézy Dávid az LMP színeiben főpolgármester-jelöltként, és mi a helyzet a többi párttal?

A második félidőben a szuverenitásvédelmi törvényt vettük végig, és annak leendő hatását a civilekre és az újságírókra – na meg a pártokra nézve. A legnagyobb baj – azon túl, hogy egyáltalán megszavazták – az, hogy a megtámadott félnek nem lesz lehetősége megvédenie magát, másrészt pedig a hivatalnak lehetősége lesz bárkit vizsgálat alá venni. Ennek hatása jelenleg beláthatatlan, különösen az, hogy a nemzetbiztonságtól is bekérhet adatokat adott személyről.

Az újságírók, politikusok ugyan hozzászoktak a lejáratókampányokhoz és a megfigyeléshez, de a civileket eltántoríthatja a túlzott aktivizmustól, mert hát ki akarná, hogy esetlegesen megfigyeljék őt és a családját? Abban lehet bízni, hogy az Európai Bíróság elkaszálja a dolgot – ezt már két esetben korábban megtette – de ez éveket vehet igénybe.

Egyes médiumok tiltakoztak a hivatal felállítása ellen, sőt az ügyben az Index is megszólalt, igaz merőben más okból.

Nem irigyeljük a pártokat és szervezeteket, hiszen hogyan lehet majd ellenőrizni, hogy külföldről jön-e pénz az egyes pártokhoz vagy szervezetekhez, és mi lesz ennek a módja egészen pontosan – tettük fel a kérdést. A kínzó kérdések csak sokasodtak, és rájöttünk, olyan lesz ez, mint amikor megállít a rendőr – aki akar, az talál.

Nem felejtettünk el refutálni, ahol Voltaire valós vagy vélt szavait veséztük ki, amelyet Elon Musk és Mark Zuckerberg is megosztott, nem is beszélve Budaházy Eddáról, és nem maradt el a podcast ajánlónk sem!

A teljes adás meghallgatható YouTube-on, Spotifyon, Apple Podcasten, és további helyeken.