A Pest vármegyei Csobánka lakói véletlenül értesültek róla, hogy a település szélén újranyílna egy bánya. A lakosok a Facebookon kezdtek szervezkedni. Béres Andreával, Honfy Ritával, és Krnács Zsolttal beszélgettünk, akik a tiltatkozás központi szereplői voltak.

Beszélgetésünk témája a  Csobánka-I. dolomitbánya termelésének újraindítása és a bányagödör  hulladékkal való feltöltése volt, melynek ügyében augusztus végén környezetvédelmi eljárást indított a Pest megyei kormányhivatal. A telek különleges természetmegőrzési területen, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén van, ráadásul része a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének is.

Végigbeszéltük, hogy derült egyáltalán mi a bányanyitási terv, mit jelent az inert hulladék, és hogyan lehet ma bányát nyítni Maagyarországon. Ebben nagy segítségünkre volt Krnács Zsolt, aki maga is bányát szeretett volna nyitni – egészen máshol. Megtudtuk, mit jelent a bányajáradék, és a műszaki-üzemi terv, valamint a bányajog.

Hogy lesz a bányából horgásztó, és miért jó, ha egy bányát építési hulladékkal töltenek fel? Egyáltalán tud ez jó lenni? Az is kiderült, mit jelent ez a település lakóinak, és hogyan változtatja meg a környék útjainak állapotát ha naponta sok tonna kővel megrakott teherautók haladnak keresztül az utakon.

A csobánkaiak nagy szerencséjére sok magasan kvalifikált ember él a faluban, így viszonylag jó helyzetből indultak, hamar megszervezték a lakossági tiltakozást, szakértőket vontak be, online petíciót indítottak.  Lakossági fórumot is tartottak az ügyben, ahol a térség képviselője, Vitályos Eszter is megjelent, és azt is közölte, ő lesz az első, aki keresztbefekszik az úton, ha engedélyezik a bánya megnyitását. A Dunakeszin lerakót működtető cég – amely a bányát megnyitni készül, amelyet már réges rég be kellett volna zárni – képviselői nem jelentek meg a lakossági fórumon.

Az adóbevétel lehet egy érv a bánya mellett a település részéről, de a tiltakozók szerint ez nem lenne arányban azzal, amennyi kárt okozna Csobánkának. Az ellenzők szerint a házak értéke meredeken fog zuhanni ha megvalósul a bánya, nem is beszélve az utak és a csatornázás tönkretételéről.

Az összehozott „kollektív tudati mező” segítségével vonták be a segítőket, akik időnként napi 6 órát dolgoztak azon, hogy megtegyenek mindent azért, hogy ne nyíljon bánya.

Érintettük azt is, hogy az önkormányzat és a civilek hogyan tudtak összedolgozni, és mennyire ment jól a közös munka. Krnács Zsolt részletesen elmesélte, hogyan (nem) lett bányája, és hogyan lehet perekkel hosszú ideig akadályozni egy bánya megnyitását.

Refutáltunk is, méghozzá Mahátma Gándhí egy híres mondatát vizsgáltuk meg, és podcast ajánlónk sem maradt el, amelyben kivételesen szakpodcastot is ajánlottunk.

A teljes adás meghallgatható YouTube-on, Spotifyon, Apple Podcaston, Soundcloudon és további helyeken.

Ha pedig tetszett az adás, vagy éppen nem tetszett, kövess minket a Facebookon, és mond meg a véleményed!