Egy külpolitikai újságíróval és egy gazdaságival erősítettük adásunkat, amelyben arra keressük a választ, hogy mi történik jelenleg a világban, felbomlik-e a világrend és mi lesz helyette, vagy lesz-e bármi is.
Kiindulásnak eredetileg a hidegháborútól indultunk el, de aztán kiderült, hogy 1904-ig kell visszanyúlni, hogy bármit is értsünk az egy- és kétpólusú világrendből.
Vajon kétpólusú a világrend? A nyugat és kelet szembenállásával mi a helyzet? És mi történik jelenleg Tajvanon, ahol választásokra készülnek, vagyis készültek a beszélgetésünk pillanatában. Azóta már megszületett az eredmény.
Beszéltünk az Egyesült Államok helyzetéről, a kínai GDP-ről – ami kicsit sem áll jól – és Tajvan és Kína egymással való gazdasági kapcsolatáról, valamint a chipgyártásról és annak hatásairól. Kiderült, hogy Kinai ambíciók gyakorlatiasak, és hogy nagyon nagy bajban van az ország.
Bár nem gondoltuk volna de a kínai sertésvész hatása is szóba került, valamint az, hogy a Jangce folyó áradása, hogy tette tönkre anno a gabonatermelés 49 százalékát. Ennek hatására Kína felvásárlásba kezdett, így a gabona ára mindenhol emelkedett. A harmadik csapás pedig az volt, hogy kiderült, egyes tartományokból 17 százalékos lett a népességcsökkenés, aminek hatása a mai napig kihat Kínára.
És ugye erre már volt példa, csak akkor a verébpusztítás vezetett éhinséghez, amikoris 30 millió ember halt meg. A népességrobbanás utáni növekedést követően a születésszabályozás indult meg, így lassan nincs ki dolgozzon a földeken és a gyárakban. Nem tudtuk elkerülni, hogy kielemezzük az orosz-kínai kapcsolatokat, hogy hogyan kebelezte be gazdaságilag Kína Oroszországot, és kinek a győzelmére fogadna Szele Tamás.
Kántor szerint Kína gazdaságilag mindenkit gyarmatosít, a francia-kínai tudástranszfernek köszönhetően a kínaiak már Dijonban tanulják meg, hogy lehet jó borokat termelni otthon.
Szele pedig arról beszélt, hogy milyen hiányok alakultak ki az embargó miatt Oroszországban, és minek nőtt bődületesen az ára, és mi a helyzet a fegyveralkatrészekkel.
A lokális konfliktusok kérdését is körbe jártuk, Nepáltól Venezuálig, illetve a kínai – igen, ismét Kína – social rankingig, ami egy totális megfigyelést takar. Az európai jobboldal előretörése is szóba került, megbeszéltük, ki hol állna bíróság elé, és, hogy mi a helyzet a GDPR-al, és azzal, ki mit kezd az adatainkkal.
Átnéztük mi lenne, ha felbomlana az orosz konföderáció, és miért nem vagyunk mi jó helyen mint a világ összeszerelőüzeme.
Refutáltunk is, ráadásul Maria Antoniette egy nagyon fontos mondását elemeztünk, és nem maradt el a podcast ajánlónk sem!
Bezárnák, azaz újranyitnák a csobánkai dolomitbányát. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, Natura 2000-es természetvédelmi területen található, húsz éve bezárt bánya ismételt megnyitása majd pedig sittel történő feltöltése ellen mind a helyi lakosok, mind az önkormányzat tiltakozik.
Mikor a csobánkai lakosok megértették, hogy az eljárás során van egy olyan dátum, amiről nem maradhatnak le, „Dolomit Operatív Törzsi Gyűlést" alapítottak.
Magyar Péter felemelkedéséről és... "lőtávolba" kerüléséről, valamint fanatizmusról, populizmusról és hitelességről beszélgettünk. No meg Óbudáról, Budapestről és az AVDH-ról. Ami megszűnik.
Egyre többen költöznek ki az agglomerációba, melynek egyik izgalmas pontja a Szentendrei-sziget, ahol négy falu van. Helyi adásunkban Pócsmegyert néztük meg, ahol 22 év után távozik a polgármester. Mwajas Krisztával és dr. Szilvágyi Gáborral beszélgettünk, akik jelenleg is képviselők, arról, hogy milyen tervekkel vágnak bele az irányításba, mik a legnagyobb problémák, hogyan lehetne több pénzt szerezni, és egyáltalán - merre tovább.
Lombos Petrával, a IX. kerületi FESZGYI Áldozatsegítő Tanácsadó Központjának munkatársával beszélgetünk a ferencvárosi mintaprojektről, kapcsolati erőszakról, bántalmazásról, áldozatsegítésről, hálózatosodásról és társadalmi felelősségről. Néha olyan nehéz leírni, hogy: fontos adás.
