Két vendégünkkel, Illés Istvánnal, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének az elnökével és Dvorácskó Balázzsal, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szervezési titkárával beszélgetve megpróbáltuk teljeskörűen körbejárni a hazai szakszervezetek tevékenységét. Minket leginkább az érdekelt, hogy milyen lehetőségei vannak az érdekérvényesítésnek a mai Magyarországon – és meglepően sok. A végére rá kellett jönnünk, hogy ebben sokkal több van, mint ez az 1 óra – de ez sem kevés, jó szívvel ajánljuk az új adásunkat.
„Nem politizálunk a munkahelyen, és ennek isszuk meg a levét.” – indította erősen a beszélgetést Dvorácskó Balázs. Ebből a felütésből jutottunk el odáig, hogy a kormányzat mennyire fojtotta le ezeket a törekvéseket, és milyen törvényeket hozott, ezek alátámasztására. Arról is szó esett, hogy baloldaliak-e valójában a szakszervezetek, és milyen hátrányt jelent a látszólagos megbélyegzés számukra. Az is kiderült, hogy papíron több mint 900 szakszervezet létezik, ebből a becslések szerint valójában 10 százaléknyi működhet, valamint, hogy egy részük nem is végez valódi feladatot.
Adásunkban az adakozó, segélyező szakszervezetektől megnéztük az érdekképviseletekig vezető utat, ahol az egyéni sérelmek és az ágazati problémák egyaránt előkerülnek. Na de mi történik az OMSZ-nél, és miért van több képviselete is a mentődolgozóknak? Miért gond, hogy nagy a fluktuáció, és mentősnek lenni manapság már nem hivatás, hanem csak egy munkahely?
Az is szóba jött, hogy a látszat ellenére nem a borítékba kerülő összeg nagysága a legnagyobb gond a legtöbb munkahelyen, hanem a körülmények, a munkaruha, vagy, hogy van-e elég meleg víz. “Ha ezeket megoldod, félisten vagy. Csak utána jönnek a bérkérdések.” – mondta el Dvorácskó.
Az oktatásban nem csak a bérek kérdése a neuralgikus pont, hanem a kreativitás halála, és a kibontakozás lehetőségének az elvétele. „Nincs ember, rámegy a család, rossz a beosztás” – sorolták vendégeink, mik okoznak a dolgozók számára feszültséget. Eközben egy csapdahelyzet áll fenn, a munkavállalók nem mernek szólni, nem jellemző a tudatosság, nincsenek tisztában a lehetőségekkel.
Ezért is indított a SZEF képzést a dolgozók számára, a jogokról, lehetőségekről, és a közösségformálásról. „Ahol nagy a fluktuáció, ott először közösséget kell építeni, megismerni egymást, kiépíteni a bizalmat, és csak utána lehet menni a főnökhöz.” Az sem mindegy, hogy kezd neki az ember a problémák megoldásának, bár könnyűnek tűnik, nem feltétlenül a Facebook vagy a média fogja megoldani a gondokat.
Szó esett még arról, hogy a ma természetesnek tartott vívmányok, mint a fizetett szabadság, GYES, TB, munkaóra, mind a szakszervezeteknek köszönhetőek, ha anno nem léptek volna fel a munkavállalók érdekében, ma rabszolgák lennénk, a szó szoros értelmében. „Meg kell értetni a munkavállalóval, hogy tisztességes munkával tisztességes bér jár.” -fejtegette Illés István.
Az is szóba került, hogy Nyugat-Európában mit csinál az atipikusan dolgozók szakszervezete, illetve, hogy Magyarországon a művészeti szakszervezeti szövetség tud eredményeket elérni a magánvállalkozóként dolgozó művészek érdekében. Mert ahogy elhangzott: „Ha valakiket szivatnak, azok ők.”
Egy példán keresztül demonstrálta Illés, hogy jutottak el odáig a mentősök, hogy az elégtelen munkaruha ellátottság megszűnjön, mint mesélte, egy időben saját zsebből vásárolták a ruhákat. Mint fogalmazott: „Mindenféle színű mentős volt abban az időben.” A szakszervezet segítségével elindult az érdemi tárgyalás, melynek következtében ma már egységes munkaruházatban végzik a feladatukat a dolgozók. „Ha a szakszervezet nem lépett volna, akkor most nem biztos, hogy itt tartanánk.”
Felmerült, miért lehetetlen szinte a munkabeszüntetés az egészségügyben, és hogyan lehet ügyek mentén összedolgozni az egyes ágazatoknak, még ha nem is értenek mindenben egyet.
Megbeszéltük, vajon igaz-e Hunter S. Thompson napirendje, és nem maradt el a podcast ajánlónk sem.
Bezárnák, azaz újranyitnák a csobánkai dolomitbányát. A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó, Natura 2000-es természetvédelmi területen található, húsz éve bezárt bánya ismételt megnyitása majd pedig sittel történő feltöltése ellen mind a helyi lakosok, mind az önkormányzat tiltakozik.
Mikor a csobánkai lakosok megértették, hogy az eljárás során van egy olyan dátum, amiről nem maradhatnak le, „Dolomit Operatív Törzsi Gyűlést" alapítottak.
Magyar Péter felemelkedéséről és... "lőtávolba" kerüléséről, valamint fanatizmusról, populizmusról és hitelességről beszélgettünk. No meg Óbudáról, Budapestről és az AVDH-ról. Ami megszűnik.
Egyre többen költöznek ki az agglomerációba, melynek egyik izgalmas pontja a Szentendrei-sziget, ahol négy falu van. Helyi adásunkban Pócsmegyert néztük meg, ahol 22 év után távozik a polgármester. Mwajas Krisztával és dr. Szilvágyi Gáborral beszélgettünk, akik jelenleg is képviselők, arról, hogy milyen tervekkel vágnak bele az irányításba, mik a legnagyobb problémák, hogyan lehetne több pénzt szerezni, és egyáltalán - merre tovább.
Lombos Petrával, a IX. kerületi FESZGYI Áldozatsegítő Tanácsadó Központjának munkatársával beszélgetünk a ferencvárosi mintaprojektről, kapcsolati erőszakról, bántalmazásról, áldozatsegítésről, hálózatosodásról és társadalmi felelősségről. Néha olyan nehéz leírni, hogy: fontos adás.
