Kezdjük azzal, honnan jön a gerrymandering szó, azaz a pártos térképrajzolás, melyre utoljára 2024 decemberében került sor Magyarországon, és elsősorban Budapestet és Pest megyét érintette. Ebben is kiokosított minket Tóka Gábor, aki felvázolta azt is, miért kellett ez a kiigazítás.

Az is kiderült, hogy az Egyesült Államokban 1790 óta az egyik legfontosabb feladata volt a népszámlálásnak, hogy a tagállamok között 10 évente újraosszák a választókerületeket. A határhúzás nem egyszerű feladat, mert úgy kell elosztani az egyéni választókerületeket, hogy minden párt azonos esélyekkel induljon a választáson, közben pedig oda kell figyelni arra, hol hányan élnek.

Az egyéni választókerületet egyes hangok szerint úgy alakították át, hogy a Fidesznek kedvezzen, mások szerint viszont már mindegy, nem ezen fog múlni a következő választás.  Tóka szerint ami most történt, az nem rendkivüli, már 2020-ban módosítani kellett volna ezeket a határokat, de akkor érdekes módon, az NVI által javasolt és egy ellenzéki képviselő által beadott módosítást a Fidesz leszavazta. Ennek következtében viszont a legutóbbi választás technikai értelemben törvénytelen választókerületi beosztás mellett zajlott le. És míg az USA-ban 1 százalékos eltérést enged meg a kerületi leosztás lakosságszámban, nálunk ez 20 százalékot jelent. Matekosok előnyben, mert kielemeztük, hogy a választókerületekben melyik szavazat mennyit ér, vagyis hány embernek kell megszavaznia egy képviselőt.

Beugrottunk a nyúlüregbe, szakértőnk részletesen kielemezte, mit hogy kellett volna variálni, és ehhez képest mi történt. Az ellenfél gettósitása is szóba került, mint módszer arra, hogy hogyan lehet beszorítani a másik pártot. A gazdaságosabb elosztás sem mindig jó, a manipulációs lehetőségek száma sem végtelen – derült ki adásunkból.

Jó hír, hogy Tóka szerint okosak a térképrajzolók, így mindenki megnyugodhat. Felmerült, hogy Magyar Péter vajon mit mondott erről, illetve, hogy állnak ehhez a kérdésről az óbaloldalinak titulált pártok.

A másik témánk az este folyamán az előrehozott választás lehetősége volt.. A jó hír, hogy 1922-ben és 1947-ben már sor került ilyenre, de mivel erre kevesen emlékeznek, felidéztük, hogy mi ennek a menete, hogyan valósulhat meg a parlament feloszlatása, és van-e ennek bármiféle realitása 2025-ben.

Az több magyar költségvetés olvasónak feltűnt, hogy a 2025-ben olyan dolgok szerepelnek a költségvetésben, amelyek mindig csak a választás évében jelentek meg eddig a számok közt. Az NVI megmagyarázta ugyan, miért történt ez, de sokaknak felszaladt a szemöldöke. És, hogy elképzelhetőnek tartjuk-e, hogy előrehozott választás lesz-e? Ezt is részletesen kiveséztük.

A közvéleménykutatások vajon mennyit érnek? – tettük fel a kérdést, hisz számos esetben nem igazolták a számok a kutatókat. A jó hír, hogy nem csak nálunk bizonytalan az előrejelzés, Allan Lichtman történész az USA-ban azt mérte, hogy Trump elveszíti a választást, a sokmilliós megtekintésű videója finoman szólva sem öregedett jól.

Érdekesség, hogy 2018-ban jól mérték a közvéleménykutatók az eredményt, 2022-ben már elcsúsztak egy kicsit a dolgok. Megtudtuk, hogy mi lehetett ennek az oka, és miért érdemes követni a Vox Populi oldalát ennek kapcsán.

Refutáltunk is, Dosztojevszkij egy mondását vettünk elő, és podcast ajánlónk sem maradt el, amiben vendégünk is részt vett, Áron szokás szerint előrántott a kalapból valamit, és végre Digi is bedobott valamit a közösbe.

A teljes adás meghallgatható YouTube-on, Spotifyon, Apple Podcaston, Soundcloudon és további helyeken.

Ha pedig tetszett az adás, vagy éppen nem tetszett, kövess minket a Facebookon, és mond meg a véleményed!